A végről

„Két halálraítélt küzd egymással a sír szélén halált megvető bátorsággal. A győztesnek dupla sírhely jár.” (Hellinger)

Az élet legtöbbször abból áll, hogy csatázunk. Harcolunk a szülőkkel, munkatársakkal, vezetőkkel, házastárssal, és így tovább. Szeretjük, ha igazunk van. Az életünknél és a boldogságunknál is fontosabb, hogy „igazunk” legyen. Az sem érdekel, ha belehalunk, csak győzzünk. És ha győzünk, mit nyerünk valójában? Hosszú távon semmit. Mert maghalunk mi is, és a másik is. Ha azt hiszem, gazdagabb leszek a győzelemtől, tévedek. Minden halottnak egy sírja van, nem fekhet két sírba senki. Egy életünk van. Mi döntjük el, mire használjuk.