“A bűnösöknek két csoportja van: az úgynevezett rosszak és azok, akik emezeknek akarnak rosszat. Az utóbbiakat igazságosaknak nevezik.” (Hellinger)

Az elme szívesen osztályoz. A különböző csoportoknak különféle nevet ad. 

Ha az erkölcs területén teszi ezt, akkor alapvetően jóra és rosszra osztja fel a társadalom jelenségeit és egyedeit.

A rosszak többnyire bűnösök is. 

A bűnösöket pedig illik móresre tanítani, vagyis rosszat tenni velük. Ezt a szokást igazságosságnak nevezzük.

Az igazságosan büntetők, akik ezt a szokást gyakorolják, azonban csak annyival vannak különb helyzetben a “rosszaknál”, hogy éppen az övék a hatalom. 

És a hatalom eldönti ki a jó, és ki a rossz. 

Így a kör  bezárul. 

Ezért kézenfekvőek a történelemben az olyan esetek, hogy egy rendszert kiszolgáló hóhér, a rendszer bukása utáni rendszerben is hóhér lesz.