“A sorstévesztésből kiszabadulni csak keveseknek sikerül.

/0 Hozzászólások/in /by

A belátásig ugyan eljutunk, de ha a helyzet komollyá válik, és dönteni kell, olyan erős a visszahúzó erő, hogy a legtöbben elakadnak.”

—

Miért van ez így? 

Mert a bennünk élő gyermek úgy érzi, hogy bűnt követ el, ha kilép a megszokottból. 

Rettenetesen fél, hogy a végtelen magány lesz a büntetése, ha egy másik szintre lép. 

Mi hát a megoldás? 

A bátorság és a bizalom.  Rábízni magunkat az ismeretlenre, mely kiszámíthatatlan, és nem ad garanciát semmire. 

A kis boldogságról

/0 Hozzászólások/in /by

„Egy negyvenéves ember kisgyereket játszott a mamája mellett. Odament a mamájához, és azt mondta: „Most önállósodni fogok.” A mama azt mondta: „Menj csak, úgysincs pénzed.” Erre a gyerek azt mondta: „de”, és a játékpénzeit zsebre téve elment. A mama közben tovább főzött. Egy idő után visszajött a gyerek, és azt mondta: „Mama mindig veled maradok.”

Ez volt az ő kis boldogsága.

……………

Felnőtté válni nehéz, mert fel kell vállalni a felelősséget önmagunkért. A felelősséget viszont szívesen átadjuk másnak. Ez a gyermeki részünk boldogsága. A kis boldogság. 

A kívánság

/0 Hozzászólások/in /by

Egy idős hölgy nagyon félt a betörőktől. Minden este benézett az ágy alá és a szekrénybe, hogy hátha elrejtőzött ott egy betörő.

Amikor évek múltán az ágya alatt tényleg talált egy betörőt, így kiáltott fel:

-VÉGRE!

A félelem üres. Amikor félünk, úgy tűnik, mintha valamitől félnénk, holott éppen valami hiányától félünk. Félhetünk a biztonság, a szeretet, és az élet hiányától is. Mi lesz, ha a hiány betöltődik? 

“Az okos tartózkodik attól, hogy örök szerelmet esküdjön. Tudomása van búcsúról és végről, ezért inkább percről percre szeret.”

/0 Hozzászólások/in /by

Szeretni csak a jelenben lehet. A bölcs tudja ezt.

Ha valaki a jövőbe vetíti a szerelmét, a jelent elveszíti. 

Az ostobának nem marad más, mint a nosztalgia és az illúzió.